Betegségek A-tól Z-ig

A törzs és a medence közötti blokkok feloldása
Vessünk véget a derékfájásnak

A keresztcsont és a csípőcsont közötti ízület rendkívüli jelentőségű egész testünk statikája szempontjából. Ez az ízület adja át a felsőtest teljes súlyát a lábaknak. Az orvosi nyelven iliosacralis ízületnek nevezett összeköttetés a medence és a gerincoszlop között számos panasz forrása lehet, amelyeket gyakran tévesen porckorongsérvként, csípőízületi problémaként diagnosztizálnak. A csontok mellett az izmokat, szalagokat és a lelket, valamint az energetikai blokkokat is figyelembe vevő szemlélet főképp a krónikus hátfájdalmak esetén nyújthat enyhülést.

Minden második munkaképes felnőtt, ha csak ideiglenesen is, szenved a gerincoszlop mentén kialakuló fájdalomtól. Már jó ideje népbetegségként említik e panaszokat, egyszerűen csak „hátfájdalmak” néven. Lényegében mindegy, hogy a páciens milyen foglalkozású, ugyanis mindenkinek van a gerincén gyenge pont, akár ülő, álló munkát végez, nem is beszélve azokról, akiknek rendszeresen terheket kell cipelniük.
Ez a panasz minden társadalmi réteget és korcsoportot egyformán érint, mondhatni a gyermektől az aggastyánig. Igen, igen, jól olvasta, már az óvodások is panaszkodnak hátfájdalmakra.
Néhány esetben a természetes szülés áll a panaszok hátterében. Közvetlenül, miután az újszülött elhagyja a szülőcsatornát, a szülésznő vagy az orvos a bokájánál fogva felemeli és megpaskolja a fenekét. Ma már mindkét lábát fogják a kicsiknek, de régebben szokás volt csak egyik lábánál fogva a magasba emelni őket, ami az első iliosacralis blokk kiváltója volt.
A törzs súlya a lábat húzta, ami egyúttal a medence elcsavarodását is provokálta, végül a popsi megpaskolása jelentette a döntő impulzust, ami megrántotta a kinyújtott lábat, illetve a medencecsont és a keresztcsont közötti ízületet. Mindez eleinte senkinek sem tűnt fel, csak később, az első néhány életév során alakultak ki a panaszok, amiknek általában nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. A test mindezt többé-kevésbé képes kompenzálni, azonban legkésőbb, amikor a gyermeknek fel kell hajtani a nadrágját, feltűnik, hogy a két láb nem egyforma hosszú.
Az iliosacralis ízület (articulatio iliosacralis, AIS) tartja fenn a felsőtest és az altest (medence és lábak) közötti kapcsolatot. A medencecsont két lapátja (ilium) ízesül a keresztcsonttal (sacrum) kétoldalt. Ez a két ízület némiképp különbözik a többi ízületünktől, itt nincs ízületi tok, csak két, egymáshoz szorosan illeszkedő, porccal borított csontfelület, amelyeket rövid, széles és rendkívül erős szalagok rögzítenek egymáshoz. Mozgathatóságuk alig néhány milliméter, normális esetben izmok is védik.

Az iliosacralis ízület viseli testünk súlyát
A keresztcsonti ízület a lábak mozgását a medencecsont által közvetíti a gerincoszlopnak, biztosítva a biztos, felegyenesedett és harmonikus mozgást. Ezen kívül a két csípőlapáttal együtt – amelyek elöl, a has alatt a szeméremcsontok formájában találkoznak – alkotják a medencét. Ezek alapján érthető, milyen óriási terhet kell viselnie ennek az ízületnek. A teljes felsőtest súlyának viselése és az altest mozgásainak közvetítése mellett a medence ad helyet a hasi szerveknek, egyúttal védi azokat. Hogy mindez működhessen, izmokból, szalagokból és inakból álló szerkezet tartja össze az ízületet alkotó csontokat. E bonyolult szerkezetnek hibátlanul kell működnie ahhoz, hogy ellássa feladatát.

A fasciák tartanak bennünket „formában”
Fizioterapeutaként és oszteopataként a terapeuta a páciens egész testét, testtartását figyeli, és a tapasztaltakból igyekszik következtetni a lehetséges problémákra. Közben egy fontos anatómiai képletet is figyelembe vesz, amit korábban teljesen figyelmen kívül hagytak, mivel nem is sokat tudtak róla. E képleteket fasciák néven ismerjük. Némiképp leegyszerűsítve azt mondhatjuk róluk, hogy kötőszövetek, amelyek elhelyezkedésüktől és funkciójuktól függően lehetnek hosszabbak vagy rövidebbek, változó szélességűek, leheletvékonyak vagy ujjnyi vastagok. Ezek a kötőszövetes hártyák borítják minden szervünket, izmainkat, és oszteopátiás szempontból sűrű hálózatot alkotnak, amely testünkben mindent összeköt mindennel. Képes változni és regenerálódni sérülések, betegségek és műtétek után. A fasciáknak funkciójuktól függően alakul a húzási irányuk, ami garantálja optimális mozgásukat és tartó, stabilizáló szerepüket.
A több mint harminc éve az USA-ban praktizáló anatómus és manuálterapeuta, Thomas W. Myers a fasciákat vágányokhoz hasonlítja, amiken „információvonatok” közlekednek. A vasúthoz hasonlóan itt is vannak fő- és mellékvonalak, valamint váltók, pályaudvarok. A főpályaudvarok egyike éppen a keresztcsonti ízület. Itt koordinálódik és továbbítódik a felsőtest és az altest minden mozgása és terhe.
Gondolnunk kell az erők e bonyolult, összetett együttműködésének neurológiai összetevőjére, a gerincvelőre is. A gerincvelő a medence tájékán a „cauda equina” nevű képletben végződik. Ezek a gerincvelőből kilépő, szabadon futó idegrostok, a felülethez közel futnak tovább lefelé a lábak felé, és az alsó végtagok beidegzését látják el. A blokkolt keresztcsonti ízület irritálhatja eme idegrostok egyikét, ami isiászhoz hasonló fájdalmakat idézhet elő, amik lesugározhatnak egészen a térdhajlatig.

A lelki teher a keresztcsontot is terheli
A csontok, az izmok, inak, szalagok és idegek mellett van még egy komponens, amit minden holisztikus szemléletmódnak tartalmaznia kell: a panaszok kialakulásakor fennálló pszichés és lelki állapot, valamint az ebből származó energetikai szituáció. Erre három kérdés világít rá: Milyen pszichés/lelki súly terhelődik a keresztcsontra? Elfolyik valahol az életenergiám? Milyen érzelem jellemző rám pillanatnyilag?
Eme életenergiának a fő csatornái a hagyományos kínai orvoslás szerint a meridiánok. Ezeken a csatornákon áramlik keresztül az életenergia, amely szó szerint életben tart bennünket. Minden csak addig működik jól, ha a meridiánokban harmonikusan, akadálymentesen áramlik az éltető energia. Ártó érzelmek, a gond, a félelem, a lelki merevség (tartás) jelentős mértékben megzavarhatja e fontos áramlást. Minél tovább tart a zavar, annál súlyosabbá válnak a panaszok. Károkat okozhatnak a balesetek, sérülések, műtétek is. Az ilyen jellegű „zavarok” nem véletlenek! Üzenetük van. Egyúttal üzennek keresztcsonti ízületünknek is, amely nagy terheket képes viselni, ha szabadon, rugalmasan tartjuk, tehát a szó szűkebb értelmében felelősséget vállalunk magunkért. Nos, milyen mértékben vagyunk képesek felelősséget vállalni magunkért?
A fentiekben említett pszichés tényezők mellett mozgásszervrendszerünket rendszeresen meg kell vizsgáltatni holisztikus szemléletű oszteopatával, masszőrrel vagy fizikoterapeutával. Segítségükkel időben felfedezhetők azok a finom jelek, amelyek még nem látszanak a röntgenfelvételen, de jelzik, hogy testünk kibillent egyensúlyi helyzetéből. Az ezt kiegészítő energetikai vizsgálatok és kezelések, például a Penzel-féle akupunktúrás masszírozás teszik teljessé a kezelést.
Az oszteopátia speciális tesztfogásokkal „hallgatja ki” a test titkait, ítéli meg a fasciák állapotát. Lágy, finom mobilizációs technikákkal segít a testnek visszatérni a „helyes útra”.
Ezek az eljárások valójában akkor hatásosak, ha a páciensek kellő mértékben hajlandók felelősséget vállalni magukért, nyitottak az újdonságokra és van önbecsülésük.

A mindennapos gyakorlás a gerincünk javára válik
Az alábbi gyakorlatok segíthetnek a keresztcsonti ízület mozgékonyságának fenntartásában.
• Reggel, mielőtt felkelne, hajtsa félre a takarót, hanyatt fekve alaposan nyújtóztassa ki magát többször, és élvezze az ezt követő ellazulást. Tolja felváltva a bal, majd a jobb lábát az ágy végének, mintha meg akarná hosszabbítani végtagját. Mindkét lábbal 5-10-szer ismételje meg, majd ismét lazítson. Ismételje meg az egészet háromszor!
• Húzza fel mindkét, térben behajlított lábát, kézzel átfogva a hasára, felhúzás közben lélegezzen ki, amikor elengedi a lábát, lélegezzen be. Ezt a gyakorlatot is ismételje legalább 3-5-ször.
• Ha gerincoszlopa engedi, húzza fel mindkét lábát térben behajlítva, a talp az ágyon marad. Ezután felváltva engedje „leesni” a lábait behajlítva jobbra és balra. Ezt is legalább 3-5-ször ismételje mindkét irányba, közben mindig lélegezzen ki. Most ismételje meg az egészet, de úgy, hogy a feje a lábakkal ellentétes irányba forduljon el.
Ha ezeket a gyakorlatokat este is elvégzi, elmondhatja, hogy sokat tett keresztcsonti ízülete egészségének megőrzéséért. Egyébként a gerincoszlopának is jót teszt vele.
Természetesen a gyakorlatok pusztán bázisgyakorlatnak tekinthetők, a teljesség igénye nélkül. Bármely probléma esetén minden kezelésnek egyénre szabottnak kell lennie, és ezeket szakembernek kell végeznie. Az ő feladata az is, hogy páciensének, állapotától függően, összeállítson egy megfelelő gyakorlatsort. Ha makacs hátfájdalmak gyötrik, amelyek ellenállnak az ortopédiai kezeléseknek, gondoljon keresztcsonti ízületére, mint lehetséges kiváltó okra.