A probiotikumok az emberi szervezet egészsége szempontjából jótékony hatással bíró, élő mikroorganizmusok, például tejsavbaktériumok (más néven lactobacillusok) és bifidobaktériumok, amelyek egyébként az emberi bél mikroflórájának természetes alkotóelemei.

Szorosan értelmezve a probiotikumok azokat a baktériumtörzseket jelentik, melyek a szervezetben, de főként a bélben jótékony hatást fejtenek ki. Manapság tágabb értelemben használjuk ezt a kifejezést, és probiotikumnak hívjuk az összes olyan készítményt, mely ezeket a jótékony hatású baktériumokat tartalmazza. A prebiotikumok tulajdonképpen a probiotikumok táplálékai, az emberi szervezet számára emészthetetlen anyagok, melyek a vastagbélbe eljutva a probiotikumok szaporodását segítik. Vannak olyan készítmények, melyek mindkettőt egyszerre tartalmazzák, ezeket hívjuk szimbiotikumoknak.

Bélrendszerünkben kb. 4-500 féle baktérium él, de kb. 30-40 fajtára tehető azoknak a száma, melyek a bélflóra 99%-át alkotják. A bélrendszerünkben élő baktériumok száma meghaladja a testünkben található sejtek számát, súlyuk pedig az 1 kilogrammot!

Bélrendszerünk 400 négyzetméteres felszínén, ezen belül is a vastagbélben, több százféle baktérium él a gazdaszervezettel egyetértésben és együttműködve. Ezek a baktériumok alkotják bélflóránkat, melynek össztömege kb. 1,5-2 kg, sőt a széklet szárazanyag tartalmának 40-60%-a is az itt élő baktériumokból kerül ki.

Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen csíramentes. A bélflóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik, amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását. Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jöttek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában inkubátoros kezelésre szorultak, ez a folyamat heteket késhet és nem mindig tökéletes. Az anyatejes táplálás szintén segít a normál bélflóra kialakításában és megőrzésében, mely a csecsemőknél az immunrendszer érését támogatja.

Bélflóránk feladata, hogy meggátolja a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, részt vegyen a tápanyagok lebontásában (pl. a számunkra emészthetetlen cellulóz feldolgozásában), segítse a vas, a magnézium és a kalcium felszívódását, B-vitaminokat és K-vitamint termeljen. Immunrendszerünk 70%-a is a bélflóránkban helyezkedik el.

Sajnos a bélflóra egyensúlya nem állandó, vannak olyan helyzetek és állapotok, melyek véget vetnek ennek az egyensúlyi állapotnak.
A leggyakrabban gyógyszerszedéshez köthető ez a folyamat, így negatív hatással vannak bélflóránkra például:

·                       a különböző fertőzésekre szedett antibiotikumok,

·                       a gyomorsavkötő gyógyszerek,

·                       a szteroidot tartalmazó gyulladásgátló szerek,

·                       és a hormontartalmú készítmények.

Étkezésünkkel is befolyásolni lehet az egyensúlyi állapotot, így a rostban szegény, vörös húsokban és zsírban gazdag táplálkozás szintén elősegíti a jótékony hatású baktériumok arányának csökkenését. Károsító hatása van még a dohányzásnak, és a túlzott alkoholfogyasztásnak, valamint a tartós székrekedés, vagy hasmenés állapotának.

A leggyakoribb tünetek a puffadás, hasmenés, szelesség, székrekedés, emésztési zavarok, fáradtság és az ellenállóképesség csökkenése.
A bélflóra károsodása betegségek kialakulásában is megnyilvánulhat, így jelentkezhet vastagbél-gyulladás, tejcukor-érzékenység, allergia, irritábilis bél szindróma és hasnyálmirigy-gyulladás.

Mit tehet Ön belső egyensúlyáért?

Bélflóránk egyensúlyi állapotának megtartásáért mi is felelősek vagyunk. A jól megválasztott étkezéssel, a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás) csökkentésével, vagy teljes elhagyásával, az életünkben előforduló stresszhelyzetek minimalizálásával, vagy megfelelő megoldásával sokat tehetünk bélrendszerünk egészségéért. Arra is oda kell figyelnünk, hogy azokban helyzetekben, melyekről biztosan tudjuk, hogy negatívan befolyásolják a bélrendszerünkben élő jótékony hatású baktériumok életben maradását, gondoskodjunk probiotikumok szedésével a bélflóránk egyensúlyának helyreállításáról.

Csecsemőkorban az anyatejben lévő prebiotikus anyagok biztosítják a megfelelő bélflóra kialakulásának feltételei. Ebben az életkorban az anyatejes táplálásra kell törekedni. Gyermek- és felnőttkorban, ha a bélflóra eltolódásának tünetei jelentkeznek, akár megelőzően, akár gyógyítás céljából alkalmazni kell ezeket a készítményeket. Idősebb korban a bifidobaktériumok száma csökkenni kezd a bélrendszeren belül, ezért nagyobb mennyiségben kell pótolni ezeket a törzseket.

A probiotikumoknak immunműködéseket serkentő hatásuk van, így télen és tavasz elején, ha úgy találjuk, hogy túl sokszor betegedtünk meg, vagy nagyon elhúzódott a légúti fertőzésünk, mindenképpen gondoljunk ezekre a készítményekre, mint megoldási lehetőségekre.

Külföldi utazás során előfordulhat, hogy a célországban feltálalt ételek, vagy az ivóvíz az ottani higiéniás viszonyok miatt nagy mennyiségű vizes hasmenéssel, hányingerrel és hányással járó tünet-együttest eredményez. Ilyenkor a megfelelő higiénés szabályok betartásával és a probiotikumok megelőző használatával - tehát már itthon elkezdve szedésüket - a bélfertőzés kialakulásának lehetősége jelentősen csökkenthető.

A bélflórára káros hatással van a túlzott cukor, -zsír, -vörös hús, és alkoholfogyasztás. Ugyancsak óvakodjunk a romlott, vagy fertőzött ételektől, melyek hasmenést okozva teret biztosítanak a nemkívánatos baktériumok szaporodására. Az egyensúly visszaszerzésére és megőrzésére fogyasszunk olyan ételeket, melyek a jó baktériumok szaporodását segítik elő, így iktassunk az étrendünkben minél több zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket.