HIDROGÉNEZETT OLAJOK

A zsírok degenerációja növeli az anyagcsere rendellenességeket!

A transz-zsírok káros hatásairól már 10 éve tudunk, a szakemberek csak most kezdték a közvéleményt tájékoztatni.

Ahhoz, hogy a sejt nagy fehérje molekulákat fogadjon be, a sejtfalnak körbe kell folynia, és el kell nyelnie a molekulát. Amikor hidrogénezett olajokat (napraforgó-, kukorica-, repce olajokat, margarint-, sütőmargarint) fogyasztunk, olyan zsírokkal terheljük meg szervezetünket, melyek nem biztosítják a sejtfal számára a szükséges rugalmasságot. Így a nyirokrendszer sejtjei nem képesek a nagy fehérje molekulák asszimilációjára. Ha ezek a tápanyagok nem kerülnek ki a nyirokrendszerből, erjedésre és ammóniatermelésbe kezdenek.

Az Ön sejtjei is hidrogénezetté váltak?

Dr. Cass Igram (A hosszú élet titka a helyes táplálkozás) című könyvében terjedelmes részt szentel a hidrogénezett olajokban rejlő veszélyeknek. Így ír: Akár hiszik, akár nem, az Önök sejtjei részlegesen hidrogénezettek! Az évek során hihetetlen mennyiségű megkeményedett (hidrogénezett) sejt alakul ki szervezetünkben. Ennek oka, hogy a sejtek membránjaiba egy adag margarinból, némi bő olajban készült (rántott húsból, sült krumpliból), ételekből stb.-ból származó transz-zsírsavak illeszkednek.

 Mi történik a fehérvérsejtekkel ennek hatására? Ezek a sejtek az általunk elfogyasztott hidrogénezett zsírokat beépítik membránjaikba. Ahogy ez megtörténik, a fehérvérsejt működése csigalassúvá válik, membránjaik pedig gyakorlatilag megmerevednek. Az ilyen fehérvérsejtek nem sok védelmet nyújtanak a fertőzések ellen.

 A kémiailag módosított és hidrogénezett zsírok tulajdonképpen már nem élelmiszerek. Hatásaikat tekintve mérgek, melyek beszennyezik sejtjeinket és szerveinket. Ha egyszer lerakódtak a szöveten belül, súlyos károkat okoznak. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy étrendünkben szereplő hidrogénezett olajokat elhagyjuk.

 Kerülnünk kell:

·         A hidrogénezett olajokban sült ételeket,

·         A margarint, a margarinnal, disznózsírral készült süteményeket,

·         Mesterséges aromát és festékanyagot tartalmazó fagylaltot,

·         A cukorkát, a csokoládét,

·         A fagyasztott vagy előrecsomagolt készételeket,

·         Majonézt,

·         Minden hidrogénezett olajat tartalmazó élelmiszert.

Udo Erasmus kémiai terminológiával ismerteti a zsírok degenerációjából adódó problémákat. Leírja, hogy a hidrogénezett olajokból álló sejtfalak nem rendelkeznek ugyanazzal a rugalmassággal, mint a normál olajokból állók. A továbbiakban arról is tájékoztatást ad, hogy milyen veszélyeket rejt magában a hidrogénezett olajok fogyasztása a nyugati társadalomra nézve.

 Ezeknek a zsíroknak, és olajoknak a szénhidrátok közül a finomított cukrok a megfelelői: ásványi anyag – és vitaminmentes, rostmentes, üres kalóriák, melyeket nem vagyunk képesek megfelelően megemészteni és feldolgozni, melyek megfosztják szervezetünket ásványi-anyag – és vitamintartalékaitól, és a zsírdegeneráció különféle formáihoz vezetnek.

 A sejtfal oxigén, ásványionok, fehérjerészecskék felvételére, valamint a széndioxid és az emésztési maradványok eltávolítására való képessége alapján rendkívül fontos nem hidrogénezett esszenciális zsírsavakban és olajokban gazdag étrend követése.

 Bizonyítást nyert, hogy a rák összefüggésbe hozható a magas zsírtartalmú étrenddel, pontosabban a hidrogénezett növényi zsírok fogyasztásával. Valamint a zsír és a rák összefüggésének oka a többlet tápanyagok erjedési mechanizmusában keresendő.

 Dr. Budwig nem az egyetlen, aki összefüggést lát a telített zsírok, például a margarin és a rák oka között. A stockholmi Nobel-díj Bizottság elnöke is arra a következtetésre jutott, hogy a zsír minden humán betegségben kulcsszerepet játszik. Dr. Budwig megállapította, hogy a kétféle zsír között az a leglényegesebb különbség az alábbi:

• A telítetlen „zsírsav-láncok gyenge, telítetlen kapcsolódásaik miatt nagyon könnyen társulnak fehérjékkel. A zsírsavak a fehérjékkel való összekapcsolódás révén vízben oldódóvá válnak.”
• A telített zsírsavak nem képesek összekapcsolódni a fehérjékkel, nem oldódnak a vízben vagy a citoplazmában, és haszontalan hulladékok maradnak, melyek csak foglalják a helyet a sejtben, vagy a sejtkörnyezetben.
• A szilárd zsírok, melyek nem vízben oldódnak, és melyek nem képesek fehérjékkel összekapcsolódni, a finom kapilláris rendszeren sem képesek keringeni. A vér összesűrűsödik, és keringési zavarok lépnek fel, a megszilárdult, tehetetlen nagy zsírdarabok tovább akadályozzák a vér áramlását.

A jó egészség a legnagyobb kincs az életben!

Judi Vance: „Az egészség nem adott, a mi feladatunk, hogy megszerezzük magunknak”

Szerezzünk magunknak jó egészséget azokkal a táplálékokkal, melyeket sejtszinten veszünk magunkhoz, megemésztünk, és feldolgozunk.