Egészségünk alapja az immunrendszer, amely már a magzati élet folyamán megtanulja felismerni az idegen sejteket, így védve a szervezet egészséges sejtjeit. Az idegennek tűnő anyagok, az úgy nevezett antigének, a testbe bekerülve immunválaszt váltanak ki, melynek eredményeként at immunrendszer sejtjei elpusztítják a felismert ellenséget. a szervezetbe került kismolekulák önmagukban  nem okoznak immunreakciót, de akkor már igen, ha makromolekulákhoz kapcsolódnak. Autoimmun betegségnek azt az állapotot nevezzük, amikor a szervezet saját makromolekulái antigénné válnak, és emiatt ugyanúgy immunválaszt váltanak ki, mint az idegen antigének. A szervezet pedig védekezni kezd önmaga ellen: nekilát elpusztítani a saját sejtjeit...

MIÉRT TÁMAD?

Magyarországon megközelítőleg 4-500 ezer autoimmun betegségben szenvedő ember él. Jelenleg még az orvosok számára is rejtély, miért indul be egyeseknél a kóros folyamat. Az tény, hogy a betegség nem fertőző, a genetikai hajlam pedig nem elég a jelentkezéséshez. Az egyelőre a kutatás tárgyát képezi, hogy a környezeti tényezők ( a toxinok és vírusok ) milyen szerepet játszanak a kialakulásában.

   Autoimmun betegségről csak a klinikai és a laboreltérések együttes megléte esetén beszélhetünk. Amennyiben csak az utóbbinál tapasztalható gond, ám maguk a tünetek nem jelentkeznek a páciensnél, nem mondható ki egyértelműen a diagnózis.

MINDIG MÁS

Az, hogy a test melyik részén hatalmasodik el a gyulladás, attól függ, melyik szervet támadták meg at immunsejtek. Íme a leggyakoribb autoimmun megbetegedések!

LUPUS: A betegség elnevezése (a latin lupus szó farkast jelent ) a kórt kísérő bőrpír megjelenésére utal. Felismerése nem könnyű, mert alig vannak egyedi tünetei: a láz, a hasmenés és a gyengeség mellé ugyanis mindíg a betegség aktív szakaszában megtámadott szervekhez köthető tünetek társulnak.

CROHN - BETEGSÉG: A nyálkahártya krónikus gyulladása, amely a tápcsatorna bármely szakaszán jelentkezhet, a szájüregtől kezdve a végbélnyílásig.

SCLEROSIS MULTIPLEX: Az agyi és a gerincvelői fehérállomány gócos pusztulása következtében fellépő betegség. Hatására mozgás- és érzékszervi zavarok alakulnak ki. Jellemző rá, hogy atünetek szakaszosan jelentkeznek. Leggyakoribb következményei közé tartozik a végtaggyengeség, az ügyetlenség, a merev járás.

RHEUMATOID ARTHRITIS: A mozgásszervi betegségek egyik legsúlyosabb formája, az izületek fájdalmát, duzzanatát, idővel deformálódását okozza, olyannyira, hogy a járás nehézkessé válhat, sőt, akár egy üveg kinyitása is gondot okozhat.

SJÖGREN - SZINDRÓMA: Jellegzetessége a külső elválasztású mirigyek gyulladása. a folyamat következtében a szem, a száj és az egyéb bőr-, illetve nyálkahártyafelszínek is kiszáradnak.